If life gives you lemons, make lemonade!

Hallíí. :D

Hát, igazából semmi különöset nem csináltam ebben a pár napban. Kittussal találkoztam párszor, Imivel futottam össze néhányszor... Dr. Horváth Imre. :D (köszönöm az idióta pszchihonalaizálásodat. xD), meg a szilveszter miatt idegeskedtünk. Nem nagyon akart összejönni semmi, aztán persze minden az utolsó napra maradt. Nagy nehezen leengedtek volna sárkányba, de aztán szóltak a többiek, hogy mégiscsak összejön a dolog Bodajkon, szóval oda megyünk. ^^ Tegnap vendégségbe voltunk Ráczalmáson, de öt percenként csörgött a telefonom, hogy éppen mi, meg hogy változott. Vicces volt. :) Megyünk egy páran, szóval remélem jó lesz. :D

Merry Christmas! (:

Ez lesz az eddigi legrövidebb bejegyzés, ilyen rövid még tényleg nem volt. Most nem írok arról hogy, hogy telnek a napjaim, arra máskor is lesz időm. :D

Helyette viszont...

Legyetek a családotokkal, egyetek sok sütit (persze, csak mértékkel.. :D), nézzétek a bugyuta karácsonyi műsort, élvezzétek a karácsonykor nem megszokott plusz 20 fokot, és érezzétek jól magatokat! :D

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Boldogság, tőled bármit kapni, boldogság... <3

Nem tudom, hogy kinél hogy van, nálunk ma volt az utolsó tanítási nap. Nem értem, hogy minek kellett még ez a két nap, de mostmár nem is számít, mert holnap már nem kell menni. Ma egész nap karácsonyoztunk, énekeltünk, meg hasonlók, de nekem ezektől nem jött meg igazán a karácsonyi hangulatom. Szerencsére rövidített óráink voltak, így elég hamar végeztem, és miutén hazaértem leugrottam a Nikihez.
Beszélgettünk meg hasonlók. A szilvesztert meg sajnálom, hogy nem eggyütt leszünk. Tudom, hogy ti Nádasba mentek, de ha van más, akkor én nem oda szeretnék.. Persze, nem kizárt, hogy a végén én is ott kötök ki. xD Az se lesz baj. :D Aztán kikísértem a Nikit a vasútra mert ment a Robihoz, utánna pedig beugrottam a Kittusért.. megvártam amíg kivasalta a ruhákat, majd feljöttünk hozzánk. Megnéztük a Kegyetlen játékokat, mert a Kittus még nem látta. Ugyan én már ezeregyszer, de szeretem azt a filmet. ^^ Aztán meg feljött az Imi, beszélgettünk meg hülyültünk, ilyenek... xD A Kittusnak haza kellett menni, szóval hazakísértük, de ott ragadtunk vizipipázni, mert az Imi hozott pipát. :D Csak aztán abbahagytuk mert már hideg volt, meg éhes is voltam, és holnap szünet ide-szünet oda korán kelek, mert megyünk moziba Avatart nézni.. Fogalmam sincs miért ilyen korán... x'D 8:48-as vonat... áá. xD Na, de sebaj.. :D Amúgy ma egész nap ugyanazt a számot hallgatom, és éneklem. :D A Teleton dalt, Bereczki Zoltán-Szinetár Dóra: Ajándék. Olyan jóó. *.*
Na, de megyek is... mert a végén még lekésem a vonatot, és a Kittusék megvernek. :D Lilla te meg legyél holnap délelőtt msn-en.. vagyishát majd felhívlak. xD Amúgy minek van neked telefonod?! Vagy 50-szer csörgettelek. O.o xD

"Te vagy nekem az élet, a fény,
Fogom kezed, hogy már sose félj,
Ez a nap a te ünneped már,
S egy ajándék, ami vele jár."

<3

"Let's get freaky now, let's get fucking freaky now. "

~ dömdödööm. ^^

Gondoltam írok egy rövidke bejegyzést, hogy azért adjak valami életjelet... :D Mondjuk fáj a torkom, és náthás is vagyok, de azért még nem vagyok halálomon. A sok dolgozattól fogok kikészülni. O.o 8-adik óta nem tanultam ennyit egyszerre. Na jó, ez nem igaz, de akkor is régen. :D Kémia, irodalom, töri matek... na, de mindegy. :D
Mindgyárt itt a karácsony. *.* Úgy várom máár. ^^ És van hó is, annak is annyira örülök. :D Mostmár csak az a kérdés, hogy hol fogok szilveszterezni. O.o Remélem, hogy az is hamarosan kiderül. (:
Na jóó, azt hiszem ez lesz a legrövidebb bejegyzés. Sebaj.. :)
Jóéjt. :D

Hull a hó, és hóózik... ^^

Haihai. :)

Tegnap voltam fent Pesten, mert megbeszéltem Ancsyval meg a Tigivel, hogy találkozunk, és elnézünk Animekarácsonyra. Tök korán mentem, mert a következő vonat már nem lett volna jó. Kicsit futottam, mert azt hittem, hogy lekésem, de szerencsére nem úgy lett. :D Bár amilyen szeremcsétlen vagyok, alakulhatott volna másképp is. x'D De a szombati napom meglehetősen szerencsésen alakult, mert még a
metrót is megtaláltam. Igen, tudom, hogy nem nagy teljesítmény... a délinél megtalálni a metrót, de az én tájékozódó képességemmel semmi sem lehetetlen. ^^" Tigi felhívott mikor a metrón voltam, de azon kívül, hogy Ancsy belekiabálta a telefonba, hogy "sziiaa" semmit sem hallottam. Össze-vissza magyaráztam, hogy nem hallom... erre egyszer csak azt veszem észre, hogy lerakták, és jött egy sms-em, hogy már Örsön vannak, mivel azt beszéltük meg, hogy ott találkozunk. Szóval sikeresen megtaláltuk egymást, utánna pedig elkezdtük keresgélni a 100-ast buszt. Ez beletelt egy kis időbe, de azért nem volt olyan vészes. :D Utánna meg nem tudtuk, hogy hol kell leszállni, de azt is sikerült megoldani. Tök hamar odaértünk, még alig voltak. Annyira-annyira-annyira nagyon hideg volt, szerintem még sosem fáztam
ennyire. O.o Pedig felöltöztem. Tényleg. xD És persze volt egy órás csúszás is. xD Tulajdonképpen úgy éreztem, hogy el lehet törni a lábujjamat. :D Miután megvettük a jegyet, még vártunk egy kicsit, és a hó is elkezdett szállingózni. *.* Amúgy nem volt rossz, csak kár, hogy nem voltunk többen, mert sajnos nem tudott ott lenni az egész társaság. Na, de majd legközelebb. :D És a legközeleb öö.. Január
16-án lesz, Holdfénycon itt, Fehérváron. :D Azt is várom máár. ^^
Aztán nemsokára itt a karácsony, és mostmár kezd karácsonyi hangulatom is lenni. Ma is tök szép nagy pelyhekben esik a hó. *.* Imádom a havat. (L) Egész nap azt a hülye dalt énekelgetem amit angolon tanultunk... "Christmas time miseltoe and wine..." xD
Na azt hiszem, hogy mára ennyii. :D
Semmi más nem jut eszembe, és a cappuchinóm is elfogyott. ^^
Byee. (:

Boldog Mikuláást! ^^

Halihóó. :D
Hát, azt hiszem, hogy rég volt ilyen unalmas hétvégém. O.o Péntek este találkoztam többiekkel, szombaton kint voltam egy kicsit Kittussal, aztán felmentünk a Nikihez meg a Robihoz, de a Csillag születikre már otthon is voltam.. :D Utánna még dolgoztam egy kicsit az egyik írásomon, aztán ennyi. Ma meg még annyit sem csináltam mint az előző két napban. Tanultam, meg gépeztem. És igen Kittus örülj, mert elkezdtem olvasni az Eclipset... és tetszik. >__<
Kaptam mikulásra csomo-csomo csokit, meg édességet.. :D Azt hiszem, hogy meg fogok hízni.. :D
Hát mindegy... xD

Boldog Mikulást mindenkinek! ^^

Two is better than One...

Halíí. ^^
Hát, rég volt az utolsó bejegyzés, nem is tudom, hogy mit írjak.
Jahm, perszee. :D November 28... <3 BadGirlz party. (L) jóó volt. *.* és azt hiszem, ezt nem részletezem inkább.
Azóta meg semmi különös, megvagyok, örülök, hogy újra hétvége, pedig aztán nem hiszem, hogy bármi érdekeset fogok csinálni. Megnézem a Csillag születiket. :D
Bad Boyz. (L)


Rámjött az írhatnék... szóval firkáltam egy rövidebb szösszenetet, és gondoltam felrakom ide.
Boys Likes Girls - Two is better than One ~ én ezt hallgattam közben. ^^


Ázott menyasszony

Csak álltam a park közepén. Mindenki furcsán nézetett rám, bár ki ne lepődne meg egy mezítlábas lányon, itt-ott feltüzdelt fehér esküvői ruhában? A járókelőkön kívül talán csak az esküvői-ruhabolt eladója lehetett jobban megrökönyödve, hiszen csak úgy fogtam magam, és kirohantam az üzletből. Nem is igazán tudom, hogy mit éreztem. Nem voltam dühös, még csak az ajtót sem vágtam be magam mögött.
Szomorú sem voltam, ugyan miért kéne annak lennem? Hiszen elviekben én vagyok a világ legboldogabb nője. Valójában igazi tündérmese az életem. Tudjátok szőke herceg meg minden... még a fehér ló is stimmel, ugyanis egy lovardában ismerkedtünk meg. Szerelem első látásra, romantikus randevúk, gyengéd csókok, szenvedélyes éjszakák... aztán a lánykérés. Nem volt betervezve, csak úgy spontán jött, de
én el sem tudtam volna képzelni szebbet. Egyik erdei kirándulásunk során teljesen eltévedtünk, és amikor már azt hittük, hogy reménytelen a helyzet... akkor történt. Elnevette magát, letérdelt elém, és megkérdezte, hogy hozzámegyek-e. Egy percig sem gondolkodtam azon, hogy biztos vagyok-e a döntésemben, teljesen magától értetődő volt az igen. A nyakába ugrottam, és majdnem kibújtam a bőrömből... egy pillanatra teljesen elfeledkeztem arról, hogy lehet ki sem jutunk innét. Persze, akkor ez sem érdekelt.
Szóval ha a történetünk egy romantikus sztori volna, itt érne véget. Álltalában mindegyik lánykéréssel vagy esküvővel végződik, de azt sosem mutatják, hogy mi lesz utánna. Az addig lángoló szerelem kialszik-e vajon néhány év, és két gyerek után? Megmarad-e a szemükben az a különös csillogás amikor egymásra néznek, vagy idővel ez is eltompul? És a szerelmes szavak, suttogások? Talán hangos veszekedéssé
változnak majd.
Azt hiszem, hogy amit éreztem nem volt más, mint félelem. Egy óvatlan pillanatban belopózott az agyamba a gondolat, hogy ezentúl minden más lehet. Féltem attól, hogy egyszer csak elmúlik a szerelem, és én majd csak állok ott a szobában egy kiadós vita után, és csak a csukott ajtó lesz előttem. Már előre hallottam a csapódó ajtó tompa puffanását. A közös gondok miatti civakodás... közös lakás, közös költség, gyerekek, munkahelyi gondok. A döntések. Mi van, hogyha nem értünk egyet? Meg tudjuk valahogy oldani majd a gondjainkat... eggyütt is?
Annyi kérdés merült fel bennem, mégis csak a végén jutott eszembe valami. Ha most megfutamodok, akkor hová vezetett ez a néhány év amíg vele voltam? Igaz szerelmet kaptam tőle, boldogságot, megannyi jóéjt csókot... Tudnék én létezni ezek nélkül? Mosolyogva megráztam a fejem. Azt hiszem már csak ezek miatt is megéri kockáztatni.
Nem tudom, hogy mennyi időt tölthettem itt, a parkban, de már sötétedni kezdett amikor észbe kaptam. Emberek sem igen mászkáltak már errefelé, bár ez inkább a csepergő eső miatt lehetett.
Ekkor valaki a vállamhoz ért. Biztos voltam benne, hogy Ő az. Ennyi idő alatt már megismertem az érintését. Nagy levegőt vettem, majd megfordultam. Fekete esernyőt tartott a feje fölé, barnás szemeiben aggodalom tükröződött. Lágyan végigsimítottam az arcán, jelezve, hogy nincsen semmi baj, jól vagyok. Tényleg. Egy érintésemből tudta, hogy mit is akarok kifejezni ezzel. Megkönnyebbülten mosolyodott el,
megfogta a kezem, és behúzott az esernyő alá. Szörnyen csapzott lehettem, ő mégis olyan törődéssel, és szerelemmel nézett rám, ahogy rajta kívül soha senki.
- Másik ruhát kell választanod - nézett rám. - Nem hoz szerencsét ha a vőlegény az esküvő előtt látja a menyasszonyt benne.
- Tudom-tudom - mosolyogtam. Azt hiszem már nem félek...legalábbis annyira. De a szerencse sosem árt.

Hát ez egy ilyen rövid bejegyzés... ^^"

Hát öö... ez egy rövid bejegyzés lesz azt hiszem. Voltam suliba, 4 órám volt, hazajöttem, lementem a Nikihez, kikísértem a vasútra, hazajöttem, unatkoztam, Kittus feljött, megéztük a Nászajánlat végét, a Kittus hazament, megnéztem a Férj és férjet, és most elálmosodtam.


Éss... holnap. <3
Bad Girlz party. (L)

Just two days... *.*

dömdödööm. (:

Mindjárt szombat... el sem hiszem. :D Olyan jó lesz. *.*
Egyébként nem történt ma semmi különös. Jajj az a táánc, mi lesz abból? xD
bad girlz. <3 :D
Vicces lesz, úgyis elröhögjük az egészet, főleg ha előtte... xD
Amúgy éppen Tigikével szerepezek... bár írhatna egy kicsit gyorsabban is, mert megöregszem. xD

Jah igen, és egy ígéret: www.katikablog.blogspot.com
Katus blogja. <3 Olvassátok, és írjatok neki kommentet. :D

Na puszipá.

"A thousand miles seems pretty far but they've got planes and trains and cars & I'd walk to you if I had no other way"

Szerepjáték. ^^

Üdv. :D

Eszembe jutott, hogy régen mennyit szerepjátékoztam. :D Azt hiszem Natsu mutattott meg nekem egy oldalt, és jelentkeztem. Első karakterem Arata névre hallgatott, aki egy szívdöglesztő, perverz író volt, és emlékszem, hogy sorban hódította meg a nőket. xD Bár a többi karakterem is ilyen volt... mind-mind huncut bishii. :D Ja, de volt egy lány karim is, nem mintha sokat játszottam volna vele.. Először csak honlapon játszottam, aztán msn-en is... Conival, Namoval, Natsuval, Katával, Kizuna-channal, Csabikával... sőt még a Lillával is... bár az kicsit más volt. xD Milyen nagyon sokat játszottam... volt, hogy órákon keresztül játszottunk romantikus jeleneteket... :D Tök viccesek voltak. ^^ Voltak olyanok amikből fanficcek is születtek... mennyi rémes iromány. :) Holnap ha a Kata lesz msn-en el kell mondanom neki, hogy szerephiányom van, és játszanunk kell... úgysem fejeztük meg Kyo és Michyo történetét... szerelmük még nem teljesült be. És a gyereküket is be kell iratni az oviba. xD Most meg Tigiékét tanítom szerepezni... de azt hiszem ez holnapra tolódik... öcsém géphez akar jönni.. x'D

Álmatlanság, és szokásos hülyeségek. :D

Halíí. ^^

Wháá Lilla, tudod, hogy megijedtünk ma hogy nem jöttél? Már mondtuk is, hogy nem éljük bele magunkat a 28-ába, mert lehet, hogy nem lesz belőle semmi, és át kell rakni. Úgyhogy most érezd magad lebaszva, de csak mert a frászt hoztad ránk. :D Azért örülök, hogy nem lettél beteg, és holnap már jössz. Mit is kell vinnem neked holnapra? Jah füzeteket... nyelvtan meg öö milyen is? Jah, föci. :D Csak azért írom ide le, mert elfelejtem, mint mindent. :D Na mindegy. ^^ Szombat... áá, jólesz. *.* Amúgy annyira irigylem az Anikót és az Andirst... :D Mondjuk már mondtam nekik, de hát akkor is. :) Hogy ezt ide minek írom le, arról fogalmam sincs... csak mert na. :D Most nem tudok annyi mindent írni, mint az előző bejegyzéshez, úgyhogy tele lesz csupa "érdekességgel". Olyan magamfajta hülyeségekkel aminek tulajdonképpen nem sok értelme van, és senkit sem érdekel, de mégis mindenkinek el szoktam mindani. xD Tegnap éjszaka nem tudtam aludni... komolyan szörnyű volt, mert tök régen nem volt ilyen. Mindig percek alatt elalszom úgy mint akit fejbe vertek, és fel sem ébredek egész éjszaka, tegnap viszont óránként fent voltam. A végén már a gerendákat számoltam. :D De érdekes, mert reggel rögtön fel ébredtem. Viszont most már kezdek álmosodni... :D


"Mikor egy régi barátunk nem passzol az újakhoz, megszabadulunk tőle. Ez a suli törvénye."

In my opinion...

És, újra itt vagyok! Jajj, hát annyira szerencsétlenek vagyunk. Persze, hogy nem sikerült időben odaérni, és átvenni a jegyeket... xD Vagyis hát odaérni odaértünk, de nem találtuk a Lillát, és persze egyikünk telefonján sem volt pénz. Aztán persze előkerült, viszont addigra már eladták a jegyeinket... -.- De szerencsére még volt máshol, mondjuk a Balázs előttünk ült egy sorral, de hát valakinek áldozatot kell hozni. :D A film nekem tetszett, igazából jobban mint az első... aztán ebben lehet közrejátszott a félmeztelen Jacob, de hát naa. :D Amúgy hosszú, közben még a mosdóba is ki kellett mennünk, pedig én sosem szoktam film közben. ^^" Kittus teljesen oda volt meg vissza, de hát mondjuk nem csodálom... hiszen fanatikus. :D




Jah, igen... ez nem ide tartozik, de leírom. Ha esetleg olvassa, akkor pontosan tudni fogja, hogy neki szól.Igen neked. Ha már voltál olyan kedves és szántál rám pár sort a blogodban, akkor viszonzom neked, rendben? ^^ Tulajdonképpen csodálkoztam rajta, hogy rögtön én voltam a második akiről írtál, csak tudod a lényeget, amit annyiszor kérdeztem ott sem írtad le. Elég ha én tudom? Honnan tudjam? Nem emlékszel, hányszor kérdeztem meg, hogy mi a bajod? Mennyiszer mondtam, hogy beszéljük meg! Erre te álltalában leoltottál, mondtál valami olyasmit, hogy ennyi, és leléptél msn-ről, ahelyett, hogy normálisan megbeszéltük volna. Mikor próbáltam megmagyarázni, hogy tulajdonképpen hol van a probléma, csak össze-vissza magyaráztál, volt, hogy olyan dolgokról aminek tulajdonképpen semmi köze sem volt ahhoz, ami nekem rosszul esett. Előástad az apró kis sérelmeidet amiken tulajdonképpen már rég túlléptünk... Persze amikor veszekszünk nem számít... Ugye egyszerűbb egymás fejéhez vágni a dologtól teljesen eltérő ezeréves problémákat? Ezt én is tudom... Mondtam hülyeségeket, de nem tudtam veled megértetni amit akartam. Nem igazán tudom, hogy tényleg nem értetted, vagy csak nem akartad érteni... hiszen a végén amikor már tényleg nem tudtam mit kezdeni, nyíltan elmondtam, hogy mi a probléma: Én örülök a boldogságodnak, talán én örültem neki legjobban... de ahogy jött neked ez a dolog engem/minket (de most csak a saját nevemben akarok beszélni) teljesen elfelejtettél, kizártál mindenből, szinte nem is beszéltünk. Bármit kérdeztem te nem válaszoltál, többet nem beszéltél meg velem dolgokat. Mikor ezt észrevettem én még mindig elmondtam neked mindent... amúgy megsúgom neked, hogy még mindig azok közé tartozol akik talán a legtöbbet tudják rólam. És akkor nekem ne lenne szükségem rád? Már hogyne lett volna szükségem arra, aki a titkaim egy részét őrzi, és sokáig mindig meghallgatott? Persze akkor te már semmit sem mondtál el nekem. Erre azzal jöttél, hogy neked milyen rosszul esik, hogy én már csak msn-en mondom el neked a dolgokat, és nem hívlak fel mint régen. Miért te felhívtál? Hát, persze, hogy nem. De te még msn-en sem mondtál semmit. Össze-vissza védekeztél, és megvádoltál mindenfélével. De az esett a legrosszabbul, hogy nincs szükségem rád. Csak tudod ebből pont az szűrődik le, hogy neked nincs rám szükséged. Miért nem mondtad ki nyíltan? Tulajdonképpen lecseréltél, lett más és én már nem voltam jó. Ennyire egyszerű, és szörnyen átlátszó az egész. Mert átláttam rajta... másfél év alatt azt hiszem sikerült téged kiismernem annyira, hogy átlássak ezen. Csak tudod... nem igazán értem, hogy miért nem tudtad összeegyeztetni a kettőt. Tudod az aranyközépút. Megpróbálsz mindenkire egyformán figyelni. Mert ne haragudj, de nem tudom elhinni, hogy két hónap alatt ne lett volna egy szabad napod sem... főleg, hogy azért mégsem a szomszédban lakok... Én nem olyannak ismertelek meg aki elhanyagolja a régi barátait, sőt elfelejti őket. Mielőtt végleg összevesztünk volna a... nem tudom min... hiszen azt nem értem, hogy tulajdonképpen mi volt a TE problémád. Bár ha jól sejtem az, hogy ezt meg mertem említeni, hogy mertem szólni, hogy "hééé, nem látod, hogy baj van, és ezen változtatni kéne?". Erre te folyton azt mondtad, hogy eleged van abból, hogy folyton lebasznuk... Ez egyik sem lebaszás volt... csak próbáltuk felnyitni a szemed. Vedd már észre, hogy tulajdonképpen le se szartál minket. Próbáltunk beszélni veled. De tudod, mindez csak azért volt, mert én fontosnak hittem a barátságunkat. Nekem az volt. Aztán még myvipen is kitöröltél az ismerőseid közül... miért is? Sőt panaszkodsz is, hiszen az osztálytársad - aki tulajdonképpen nem is ismer - szintén kitörölt. Olyannak szidsz aki nem is tud rólam semmit? Hogy tudna ő megitélni csak pár mondat alapján? De legyen... miatta biztos nem törik össze a szívem. :D Én tök úgy éreztem, hogy te választottál... mintha köteles lettél volna dönteni köztem és a többi barátod között... mert neked így az egész már nem fér bele. Erre csak azt tudom mondani, hogy hátjó. Hmm... azt hiszem ez hosszúra sikerült. De hát ismersz, mindig is sokat beszéltem, és pszchihoanalizáltam. Ez van. Látod... ez nem változott. :D

new moon? O.o :D

Hát öö... hello. :D

Igazából amióta nem írtam blogot, nem történt semmi különös... vagy az lehet, hogy csak most nem jut eszembe semmi. Amúgy ma megyek moziba. Igen, gondolom mindenki kitalálta, hogy a New Moon-t nézzük, bárkinek mondtam mindenki rögtön tudta. Pedig nem vagyok olyan nagy fan, szeretem, és ennyi. Viszont a Kittus imádja... szörnyen fanatikus. Még azt se mondtuk neki, hogy hányan megyünk, de máris foglalt le helyet. Nem baj, így szeretjük. (L) Úgy volt, hogy a Szonja is el tud jönni, de beteg volt egész héten, szóval pótolnia kell, és nem engedik le. Ááá, minek laksz Pesten, te lány? :D Költözz közelebb. (L)
Annyira várom november 28-át, és már csak egy hét! Lillánál lesz házibuli, több mint 20-an leszünk. :D Wháá, nagyon jó lesz. *.*

Gumicukor. :P

Véégre hétvége van! Egész héten fél 6-kor keltem, de most sikerült kialudnom magam. :D
Tegnap Nikivel unalmunkban nem tudtunk mit csinálni, úgyhogy elmentünk, és kivettünk egy filmet. Make it happen ~ Dobd be magad. Nagyon jó film, de mire sikerült végig néznünk... hát az eltartott egy ideig. xD Mindig leállítottuk valamiért, vagy telefon miatt, vagy éhesek voltunk, sőt egyszer lerohantunk, hogy megnézzük miért szirénáznak már vagy 10 perce. xD De aztán végülis sikerült megnézni. ^^
Hűű, ma meg megyünk biliárdozni. *.* Remélem a többieknek lesz elég türelme ahhoz, hogy megtanítsanak engem is. xD A múltkori bénázásom után... :D
Jó kis este lesz. ^^
ÁÁ, de az előbb meg megettem majdnem egy zacskó gumicukrot. xD

tejszínhabos kávé. ^^

         ηуυηуα        üzenete:
*vesztesek. (Y)xd
      ˙·٠•●  נ υ s т   α   gιяℓ   ●•٠·˙  (tanulok :S) üzenete:
*örök vesztesek xd

szeretlek Lilla. (L)
mert ugyanolyan vagy mint én. xD


Hát a mai napom olyan szokásos volt. Reggel felkeltem, iskola, aztán hazajöttem.
Tanulást színleltem, megettem a csokimat, és lementem a Nikihez. Csinált nekem tejszínhabos kávét. *.*
Mondjuk mire leértem hozzá kihűlt egy kicsit, de nem számít, finom volt. Átbeszéltük a hétvégi programokat, mert nehéz összehozni úgy a dolgokat, hogy mindenkinek jó legyen. De persze okosak vagyunk, és végülis megszerveztük a dolgokat. :D
Aztán a szokásos... mindig megnézünk egy filmet, vagy legalábbis elkezdjük, ma éppen a Mamma Mia-t. Nem mintha nem láttuk volna már mindketten ezerszer, de tök szeretjük énekelni. Persze gyönyörű hangunk van. (Y) A film közben kivasaltam az amúgy is szögegyenes haját... nem tudom minek, de hát ráértünk. xD 7 óra fele hazajöttem, és itthon vagyok. x'D

Az a baj, hogy mindig annyi minden jár a fejemben, hogy mit is kéne leírnom, de amikor az összeszedésre kerül a sor, akkor sosem jutnak eszembe a dolgok. Pedig annyi féle témáról tudnék irogatni... és hát reményeim szerint fogok is.
Sok jó program lesz mostanában, szóval majd irogatok részletes élménybeszámolókat. x)